Kezdőlap arrow Nyilatkozatok arrow Fogjunk össze a zsebszerződések felszámolásáért
Fogjunk össze a zsebszerződések felszámolásáért PDF Nyomtatás E-mail

 

 

 

Fogjunk össze a zsebszerződések felszámolásáért

 

1. Az Alaptörvény kötelezően elrendeli a természeti erőforrások, közte a termőföld védelmét és megőrzését a jövő nemzedék számára. A jogalkotó alkotmányos kötelezettsége e természeti kincs minden körülmények közötti védelme.

2. Nem alapozható önkéntes belátásra a zsebszerződések rendezése. Akik a törvényeket tudatosan megkerülték, vagy éppen a megfelelő ismeretek hiányában sértették gyakran idős kárpótoltak, akik nem is sejtik, hogy jogsértő volt a tulajdon átadása, a vételár átvétele, az ügyvédi közreműködés.

3.  A Btk. kiterjesztése a „zsebszerződést kötőkre” és az amnesztia ígérete a beismerés esetére csak akkor segítheti a nagyszámú jogellenes állapot felszámolását, ha széleskörű, finanszírozott kampány ismerteti az egyes jogsértő szerződési típusokat.

4. Nemzeti érdekünk, hogy a jogállam biztosította szélső határokig elmenjünk a jog- és vagyonbiztonság helyreállítására, érvényesítésére. Jogsértők nem követelhetnek jogbiztonságot, illetve a jogbiztonságot éppen ellenükre kell szorgos aprómunkával megteremteni.

5.  A rendellenességek ismeretében az alábbiakat javasoljuk megfontolásra:

5.1 Javasoljuk, hogy a kormány mozgósítsa az összes olyan intézményét, mely tehet valamit e semmis kapcsolatok kinyilvánítására és felszámolására. A földtörvényben tanácsadási joggal rendelkező helyi földbizottságok erős jogosításokkal, forrással és eszközökkel váljanak képessé az esetről esetre való vizsgálathoz, az ismeretek közös feldolgozásához, és általános hasznosításához;

5.2 A törvényszéken belül jöjjön létre földbíróság, mint önálló kollégium a bírók speciális képzésével és szakértői háttérrel;

5.3. Semmisséget megállapító eljárások során az állam érdekeit az ügyészség képviselje, szükség esetén közérdekű eljárás keretében kimondva egyes szerződés típusok jogellenességét;

5.4. Legyen rendőrségi feladat a nyomozás az ezt megkívánó esetekben;

5.5 Ha a semmis szerződés felszámolása a törvényalkotó által megadott határidőn belül, egyik vagy másik „zsebszerződő” fél önkéntes feltárása eredményeképpen következik be, akkor az állam lépjen az eladó helyére, vagy az eladási szándék fennmaradása esetén a Nemzeti Földalap éljen elővásárlási jogával;

5.6. Ha a semmisség megállapítása határidőn túl, vagy nem a résztvevők kezdeményezésére történik, az járjon automatikusan az állam javára marasztalással, esetleg egyes, külön jogszabály által meghatározott esetekben a jogsértő magatartással arányosan progresszíven csökkentett mértékű kártalanítás mellett;

5.7. Az így az állam tulajdonába kerülő föld hasznosítása értelemszerűen kövesse a földtörvény előírásait;

5.8. Az ingatlan-nyilvántartást tegyék alkalmassá a szükséges adatok lekérdezésére költségmentesen, és legyen jelentéstételi kötelezettség a helyi földbizottsághoz a kétes bejegyzés, feljegyzés típusok esetében;

5.9.  A „zsebszerződésekkel” kapcsolatos eljárások során a bizonyítási teher forduljon meg. A bizonyítási kötelezettség terjedjen ki a kifogásolt szerződés bármelyik alanyára egyetemesen;

5.10. Az ismert „zsebszerződés” típusok nagy része tekintetében alkalmazható a semmisség kinyilvánítása magának a típusnak ismertetésével, (apportálás, csere, tulajdont szerző feltűntetése adathiányosan, erdőbirtokosság alapítás, stb.), egyidejűleg a szerződésnek az új törvény hatálya alá helyezésével. Amennyiben ez elmarad, az járjon jog- és tulajdonvesztéssel, azaz automatikusan az állam javára marasztalással, külön bírósági eljárás nélkül is, csupán az illetékes hatóság határozatával és az érintetteknek törvényszék előtti jogorvoslati lehetősségével;

5.11. A NAV végezzen vagyon- és adóvizsgálatot a helyben közismert „nepperek”, „strómanok” esetében;

5.12. A zsebszerződések felülvizsgálatához ki kell alakítani a termőföld hatósági árképzésének rendszerét, amely megszabja az adás-vételre kerülő termőföldek vételárának alsó-felső határát;

5.13. A Földtörvényben a „visszaszerzett” földre, vagy kívánt részére kapjon anyagilag is támogatott, előnyösen sorolt elővásárlási jogot a felderítést relevánsan elősegítő önkormányzat a közmunka-program végrehajtásában megkívánt mértékig, illetve a felderítést relevánsan elősegítő, és e célból regisztrált személy, ha ő vagy közeli hozzátartozója földvásárlásra jogosult a törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével;

5.14. A semmis szerződéseket ellenjegyző ügyvédek és közjegyzők önkéntes feltárás esetén kapjanak mentességet az ilyen szerződésekben történt közreműködésük következménye alól egy kezelhető határidőig, pl. 2013. szeptember 30-ig. A moratórium lejárta után az ilyen közreműködésük elhallgatása, az önkéntes feltárás elmaradása vezessen hivatásuk gyakorlásától való eltiltáshoz;

5.15. A „zsebszerződésekben” résztvevők bizonyítottan jogellenes magatartása bármely más esetben vezessen a földtulajdonszerzés hatósági engedélyezésének megtagadásához;

5.16. Az NFA és a költségvetési törvény biztosítsa, hogy az állam minden kétes esetben élhessen elővásárlási jogával;

5.17. A fentiek szerinti eljárás részévé kell tenni azoknak a jogügyleteknek vizsgálatát is, - pl. haszonélvezet - melyek a tényleges tulajdonszerzést vagy földhasználati szándékot fedték el. A kétes szerződés alanyai bizonyítsák azok megalapozott voltát, kétség esetén vélelmezni kell a színlelést.

5.18. A termőföldre bejegyzett jelzálog esetében a PSZÁF felhatalmazásával, szükség esetén közreműködésével a helyi földbizottság vizsgálni köteles, hogy történt-e engedély nélküli kölcsönnyújtás. A jelzálogjog jog kedvezményezettjeit kötelezni kell a „megszerzett” föld határidőn belüli értékesítésére;

5.19. Termőföld szerezéséhez vezető jogügyletet és teljes bizonyító erejű magánokiratot új, szigorú számadású papíron (sorszámozott, hologrammal) lehessen rögzíteni, elkerülendő a visszaélést a dátummal, okirattal.

6. A zsebszerződések felszámolása határon túli érdekekkel is ütközik, ezért az csakis a leghatározottabb kormányzati fellépéssel és a legszélesebb körű társadalmi összefogással lehetséges. Elengedhetetlenül szükséges a viszonyokat jól ismerő, a jogellenes magatartást következményeiben is követni tudó helyi gazdatársadalom, valamint a hazájukért tenni akaró civil szervezetek bevonása. Ezért egyrészt javasoljuk a törvénytelen földügyletekre szakosodott nyomozati-igazságszolgáltató apparátus azonnali felállítását, másrészt a helyi földbizottságok létesítését és kiképzését megyei, járási és települési szintű szervezetben – összefüggésben az új agrárkamarai törvénnyel, de személyi állomány tekintetében gyakorló, legfeljebb közepes méretű gazdaságokat üzemeltető gazdákkal.

7. A zsebszerződések felszámolása és a magyar föld európai keretek közötti, a helyi életfeltételeket gyarapító védelme fontosságban messze meghaladja bármely költségvetési mutató valamilyen értéken tartását. A megvédett földvagyon kárpótol bármely ráfordítást. Ezért olyan pénzügyi keretet kell felállítani, mely lehetővé teszi az előttünk álló óriási feladat teljesítését és olyan pénzügyi infrastruktúrát kell szervezni – azonnal – ami egyrészt lehetőséget ad a földvásárlásra, másrészt a hitelek költsége alkalmas a föld megtartására.

A kialakult állapot azt mutatja, hogy az elmúlt évtizedekben lényegesen hatékonyabb volt a kiskaput kereső ügyvédi magatartás, mint a törvényességet kikényszerítő állami akarat. Javasoljuk a hatályos földtörvény és más szükséges törvények összehangolt módosítását, ha kell „föld salátatörvényben” összefogva.

Ideje, hogy a helyzet gyökeresen megváltozzék!

Most nyer bizonyítást, van-e nemzeti összefogás!

Mosonmagyaróvár, 2012. július 31.

 

Dr. Kelemen András elnök                                                              Fenyőházi Tibor elnök

Magyarországért Egyesület                                                          MAGOSZ Gy-M-S Megyei

                                                     

                                                         Dr. Roszík Péter

                                      Gy-M-S Megyei Agrárkamara elnöke

 
< Előző   Következő >